Esővízgyűjtő-tanácsadó: hány literes tartály kell a kertedbe?

A legtöbb esővízgyűjtő azért lesz rossz vétel, mert vagy két hét alatt kiürül, vagy hónapokig félig tele áll. A méretet nem a kert nagysága dönti el önmagában, hanem a tető, a csapadék és az öntözési szokásod együtt. Ez a tanácsadó ezt a hármat számolja össze, és megmondja, melyik tartály, melyik bekötő készlet és milyen talp való hozzá.

Hogyan kell esővízgyűjtőt méretezni?

Két számot kell összevetni. Az egyik, hogy mennyi víz érkezik: ez a lefolyóhoz tartozó tetőfelület, a helyi csapadék és a tetőfedés együttese. A másik, hogy mennyi fogy: mekkora területet öntözöl, és mivel — a gyep és a veteményes nyáron nagyságrenddel többet iszik, mint egy cserjeágyás.

A tetőről lefolyó víz jó közelítéssel: tetőfelület (m2) x csapadék (mm) x lefolyási tényező. A lefolyási tényező cserépnél 0,9 körüli, fémlemeznél kicsit magasabb, zöldtetőnél viszont drasztikusan alacsonyabb, mert a növényzet a víz nagy részét megtartja. Gyakorlati fogódzó: egy közepes, 15 mm-es esőben minden 10 négyzetméter tetőfelület körülbelül 135 liter vizet ad.

A hasznos tartályméret ebből általában két-három hétnyi öntözővíz: ennyi hidalja át a leghosszabb nyári száraz időszakot. Ennél kisebb tartály feleslegesen engedi el a vizet, ennél jóval nagyobb pedig az év nagy részében üresen áll. A tanácsadó mindkét számot kiírja — az igény szerintit és a valóban megérőt —, és megmutatja, hány literrel adna többet a nagyobb.

Miért nem éri meg a legnagyobb tartály?

Mert a tartály nem víztározó, hanem puffer két eső között. Két dolog miatt lapos a görbe:

• Amikor sokat esik, nem öntözöl. A csapadék zöme ősszel, télen és kora tavasszal érkezik, amikor a kertnek nincs szüksége rá. A tartály néhány eső után megtelik, és onnantól nem fogy — a következő eső akkor is elfolyik, ha kétszer akkora tartályod lenne, mert az is tele lenne.
• Amikor öntözöl, nem esik. Nyáron a tartály pár nap alatt kiürül, aztán a következő esőig üresen áll. Ilyenkor nem a méret a szűk keresztmetszet, hanem az, hogy mennyi eső jön.

Ezért érdemesebb a bekötést és a szűrést rendbe tenni, mint feleslegesen nagy tartályt venni. Van két eset, amikor mégis indokolt a nagyobb: ha hetekre elutazol és tartalékot akarsz, vagy ha a vizet nem csak öntözésre használnád.

Bekötés: melyik készlet mire való?

A csatlakoztató készletek nem egymás jobb-rosszabb változatai, hanem különböző feladatokra valók. Ez a leggyakoribb félreértés a rendelésnél.

Rendelés előtt két dolgot ellenőrizz: a lefolyócső átmérőjét, és hogy a készletben van-e csap. A készletekben lévő koronafúró műanyag csőhöz készült — horganyzott lefolyónál fémfúró kell hozzá. A lomb elleni szűrő nem extra: a csatornába kerülő levéltől iszaposodik és büdösödik meg a víz a tartályban.

Kell-e talp az esővízgyűjtő alá?

A talp két dolgot old meg: megemeli a tartályt, hogy a locsolókanna beférjen a csap alá, és sík, teherbíró felületet ad. Ez utóbbi nem kozmetika — egy 500 literes tartály tele fél tonna. Puha földön megsüllyed, a tartály megdől, és a csatlakozás elszakad.

A gyári talpak kör alapú hordókhoz készültek. A szögletes és keskeny modellek — a torony jellegű, a fal mellé tervezett lapos és a padszerű kivitelek — saját, kiszélesedő talpon állnak, azok alá nem való gyári talp: ott szintezett betonlap vagy térkő a helyes megoldás. Ha kör alapú hordóhoz veszel talpat, a tartály alsó átmérőjét mérd, mert a hordók lefelé keskenyednek.

Hová megy a felesleg?

Jó hír: legtöbbször sehová nem kell elvezetni. Vízlopós bekötésnél, amint a víz eléri a vízlopó magasságát, a további csapadék egyszerűen továbbmegy a lefolyócsövön — oda, ahová eddig is ment. Esőkert, szikkasztó vagy bármilyen kerti építmény nem feltétel.

Ha a tartálynak felső túlfolyócsonkja is van, annak kell útvonal. Csökkenő munkaigény szerint: visszakötés gégecsővel a lefolyócsőbe a vízlopó alá; kavicsos szikkasztóárok; szikkasztóakna; vagy esőkert. Mindegyik legalább 3 méterre a háztól, a háztól elfelé lejtve. Amit nem szabad: szennyvízcsatornába vezetni, illetve a szomszéd telkére engedni.

Téliesítés

A tartályt nem az eső teszi tönkre, hanem a benne fagyó víz. Az első fagy előtt:

1. Engedd le teljesen a tartályt.
2. Szereld ki a csapot, vagy hagyd nyitva. A leggyakoribb téli kár, hogy a csapban maradt kevés víz megfagy, és szétrepeszti a menetes csonkot.
3. Állítsd a vízlopót téli, átfolyó állásba — így az egész csapadék a csatornán megy tovább.
4. Hagyd rajta a fedelet, rögzítve vagy megfordítva, hogy a szél ne vigye el.

Tavasszal ellenőrizd a tömítéseket, öblítsd ki a tartályt, és állítsd vissza a vízlopót gyűjtő állásba. A belső fal alapos tisztítására a szeptemberi meleg a legjobb: így tisztítsd a tartályt.

Gyakori kérdések

Hány literes esővízgyűjtő kell egy átlagos kertbe?

Egy 50 négyzetméteres tetőrészhez és 60 négyzetméteres veteményeshez jellemzően 600-800 liter az a méret, amit a tető meg is tud tölteni. Kisebb, 20 négyzetméter körüli ágyáshoz gyakran 200-300 liter is elég. A pontos szám a tetőfelülettől, a helyi csapadéktól és attól függ, mit öntözöl.

Össze lehet kötni két esővízgyűjtőt?

Igen, és sokszor olcsóbb, mint egy nagy tartály. Az elsőt kötöd a lefolyóra, a többit összekötő készlettel egymáshoz, a tartályok alsó harmadánál. Közlekedőedényként töltődnek, ezért mindegyiknek ugyanolyan magas, sík alapon kell állnia — különben az alacsonyabb túlfolyik, mielőtt a magasabb megtelne.

Iható az összegyűjtött esővíz?

Nem. Az esővíz öntözésre, mosásra, WC-öblítésre alkalmas, ivásra és főzésre nem — a tetőről szennyeződés és madárürülék is bemosódik. Zöldségek locsolására a talajra öntve használd, ne a fogyasztásra kerülő növényi részekre közvetlenül.

Miért zöldül vagy büdösödik meg a víz a tartályban?

Két oka szokott lenni: fény éri a vizet, vagy szerves anyag kerül bele. Zárt, fényzáró fedél és a bekötés elé tett lombszűrő a megoldás. Ha már megtörtént, urítsd le és keféld át a belső falat; a hordó alján ülő iszapot időnként a csapon keresztül engedd le.

Csepegtető öntözésre rá lehet kötni?

Rá, de mindenképp kell szűrő a tartály és a kör közé, mert a tetőről érkező finom szennyeződés eltömíti az osztókat. Gravitációs rendszernél a tartályt érdemes megemelni; minden méter magasság körülbelül 0,1 bar nyomást ad.

Mekkora tetőfelülettel kell számolni?

Csak azzal a tetőrésszel, amelyik ahhoz az ereszcsatornához tartozik, ahová a tartály kerül — általában a tető fele vagy negyede. Alaprajzi vetületet mérj, ne a ferde tetősík hosszát: a víz szempontjából az számít, mekkora területre esik.

Nézd meg az összes esővízgyűjtőt →
Telepítési útmutató | Tartálytisztítás | Esőkert építése | Kerti Tanácsadó