Egyre népszerűbbek ezek az emelt ágyások a kertben, hiszen kényelmesek és sokszor magasabb és jobb hozamot produkálnak, mint talajszinti társaik. Ráadásul nagyon könnyen elkészíthetők, így különösebb előkészületek nélkül is összeállíthatunk egyet egy hétvégén vagy szabad délutánon – a palánták kiültetése és a vetőmagok kinti vetése előtt. Nézzük meg, hogy mire érdemes figyelni magaságyás építésekor!
1. A megfelelő hely és méret megválasztása
Egy jól kivitelezett magaságyás évekig kerti társunk lehet, így nem érdemes ad hoc helyen és méretben összeállítani, inkább gondoljuk végig, hogy hol hozhatjuk ki a legtöbbet belőle. Az egyik legfontosabb tényező az egyenletes napsütés, hiszen erre szüksége lesz növényeinknek a fejlődéshez. Az ágyást mindenképp sík területre tegyük, ha van rá lehetőségünk, ha esetleg nincs, akkor próbáljuk meg a lejtős terület legtetejére elhelyezni.
A méretet tekintve nagy mozgásterünk van, szélességben a 70-80 centit szoktuk ajánlani, hosszúságban pedig hagyatkozhatunk a terület adottságaira. A magasságot nézve már a talaj feletti 20 centiméter is elegendő, de ha 40-45 centire emeljük, akkor igazán kényelmessé válik a gondozás, hiszen akár egy kisszékről is vethetünk, ültethetünk és gazolhatunk majd.
Tipp: Ha több magaságyást is tervezünk, akkor mindenképp tartsuk meg köztük a legalább 50 centinyi távolságot, így kényelmesen tudunk majd közlekedni ott is.
2. A magaságyás építése
Raklapokból, deszkákból, de akár előregyártott műanyagból is összeállíthatjuk saját magaságyásunkat, a tartósság alapja a precíz munka, például mindenképp figyeljünk oda arra, hogy az oldalak tökéletesen illeszkedjenek. Ha fából készül ágyásunk, akkor jobban ki lesz téve a nap- és a széleróziónak, illetve a rovaroknak is, így 3-5 évente cserére szorulhat néhány elem. Ha sokáig nem akarunk a karbantartással foglalkozni, akkor válasszunk időtállóbb anyagokat, például alumíniumot vagy ellenálló műanyagot – ezekből számos előregyártott verziót találhatunk.
3. A magaságyás feltöltése
Az ágyás aljára bátran tegyünk zöldhulladékot, például a lenyírt füvet, ez komposzttá alakulva táplálja majd ágyásunkat később. Ezután következhet egy rétegnyi kerti talaj, ezt keverhetjük egy kis homokkal, illetve ne hagyjuk ki az ásványi vagy szerves trágyát sem, ami azonnali tápanyagot biztosít majd a friss ültetésnek, vetésnek. Fontos, hogy alaposan keverjük el a talajjal, jusson egyenletesen mindenhova a trágyából.
Tipp: Ha kertünket szeretik a vakondok, akkor az ágyás alját is védjük meg, feltöltés előtt rögzítsünk alulra egy erre alkalmas fémhálót.
