Egy háztartásban nagyon sok hulladék keletkezik, ami különösen megterheli a környezetet. Jó hír azonban, hogy ezek többsége újrahasznosítható, ha szelektíven gyűjtjük. A szerves hulladékból például készíthetünk komposztot, amivel kétszeresen is teszünk a Föld védelméért. Egyrészt kevesebb lesz a hulladék, másrészt pedig a komposzt nagyon jó minőségű trágya, ezért is hívják a szakemberek zöld aranynak.
Mi az a komposzt és miért jó?
A komposzt a komposztálás végterméke. A komposztálás pedig egy olyan újrahasznosítási folyamat, amely során a szerves hulladék lebomlik, miközben szén-dioxid, ásványi anyag és humusz keletkezik. Ennek eredményeként a komposzt egy olyan szilárd, morzsalékos, földszerű anyag, ami gazdag tápanyagban, emiatt kiválóan használható tápanyagforrásként, helyettesítve a vegyszerektől sem mentes műtrágyát vagy tápoldatot.
A komposztálásnak számtalan előnye van amellett, hogy lényegesen kevesebb hulladék keletkezik, aminek köszönhetően védjük, és kevésbé szennyezzük a környezetet. Javítja a talaj minőségét, és fokozza az aktivitását. Megköti a nedvességet, ezáltal pedig kevesebb vízre lesz szükség. Elősegíti a hasznos baktériumok és gombák termelődését, aminek eredményeként a növények egészségesebbek lesznek, és gyorsabban fejlődnek.
Mi kerülhet bele?
Annak érdekében, hogy a komposzt jó minőségű legyen, nem mindegy, hogy mit teszünk bele. A szerves hulladék többsége mehet bele, de van egy-kettő, amit kifejezetten kerülni kell. Ez alapján kerülhet bele: kerti hulladék, nyers konyhai hulladék, zöldség – és gyümölcsmaradék, ételmaradék (pl.: kenyér, tészta, magok, kávézacc, teafilter, hamu, stb.), papír (pl.: karton, wc papír guriga, papírtörlő, stb.), valamint állati eredetű trágya és ürülék.
Amit azonban soha ne tegyünk a komposztba: főzött konyhai hulladék, hús, csont, húsevő állatok ürüléke, mert kórokozókat tartalmazhat, illetve citrusfélék. Ugyancsak kerüljük a beteg vagy fertőzött növényrészeket, valamint érdemes azt is tudni, hogy egyes növények olyan anyagokat termelnek, amelyek nincsenek jó hatással a talajra. Ilyen például a diófa, az akácfa és a ciprusfa is. Ezek kis mennyiségben kerülhetnek a komposztba, de nagyobb mennyiségben már rontanak a kész humusz minőségén, ezért inkább kerüljük.
Komposztálás házilag
A komposztálás igazán egyszerű, hiszen magát a folyamatot a természet végzi, a mi feladatunk annyi, hogy megteremtsük a megfelelő feltételeket és körülményeket. Ehhez egy tárolóedényre, azaz komposztládára, valamint a háztartásunkban keletkezett szerves hulladékra lesz szükségünk. Komposztládát vehetünk készen, de készíthetünk mi magunk is deszkákból, aminek az az előnye, hogy szellőzni is tud benne a komposzt.
A szellőzés nagyon fontos, ezért ügyeljünk arra, hogy a komposztláda elég magas legyen, hogy a komposzt szellősen elférjen benne. Ellenkező esetben ugyanis a komposzt tömör lesz, ami nem lebomláshoz, hanem rothadáshoz vezet. Azért, hogy ezt elkerüljük, érdemes időnként átmozgatni a komposztot.
Amire még szükségünk lesz, az az idő, ugyanis a jó komposzt elkészülése időigényes, nagyjából 6-12 hónapig tart. Ha azonban nem szeretnénk hosszú hónapokat várni, a folyamatot felgyorsíthatjuk különböző adalékokkal, például komposzt érést gyorsító adalékkal.
