Mindent a fák szakszerű metszéséről

Mit mikor kell metszeni?

Bár a bevezetőben mi is azt írtuk, hogy a tavaszi kerti munkák egyik legfontosabb lépése a fák és bokrok metszése, a metszési időpont nem egységes. Nem minden gyümölcsfát tavasszal kell metszeni. Összeszedtük, hogy az egyes növények metszése mikor esedékes, hogy ezzel is segítsük a kerti munkálatokat.

A gyümölcsfák esetében alapvetően különbséget teszünk a csonthéjas és az almatermésű gyümölcsök között. A csonthéjasok közé tartozik a cseresznye, a barack, a meggy, a szilva és a mandula is. Nagyon fontos, hogy ezeket a fákat télen szigorúan tilos metszeni, ilyenkor ugyanis fertőzésveszélynek tesszük ki őket. Ezen gyümölcsfák metszésére igazán két időpont alkalmas: tavasszal virágzáskor, vagy pedig nyáron, közvetlenül a szüret után.

Ezzel szemben az almatermésűeket – mint például az alma vagy a körte – akár télen is megmetszhetjük, hiszen ezek nem érzékenyek azokra a fertőzésekre, mint a csonthéjasok. A téli metszés előnye leginkább az, hogy a levél nélküli ágakat könnyebben átlátjuk, aminek köszönhetően jobban tudunk haladni. Arra azonban ügyeljünk, hogy a hőmérséklet még ilyenkor is fagypont felett legyen, ellenkező esetben kárt tehetünk a növényben.

Milyen metszéseket különböztetünk meg?

Alapvetően négyféle metszésről beszélhetünk: alakító metszés, fenntartó metszés, fiatalító metszés és kényszermetszés. Ez utóbbit kizárólag akkor alkalmazzuk, ha az adott növény kinőtte a rendelkezésre álló helyet, és például vezetékeket veszélyeztet. Az alakító metszés pedig akár ennek az ellentéteként is felfogható, hiszen facsemeték és fiatal cserjék esetében használatos. Lényeges, hogy ezt sosem az ültetéskor kell megejteni, hanem az első rügyesedés időszakában.

A fenttartó metszés tulajdonképpen az évente elvégzett rendszeres metszést jelenti. A jó termés érdekében minden évben vissza kell vágni az új hajtásokat, hogy a bokor, és a lombkorona is sűrűsödni tudjon. Ha ezt nem végezzük el, szükségessé válik a ritkító, vagy fiatalító metszés, amikor is komolyabb metszést kell elvégezni. Az esetek többségében ez már szakértelmet igényel, hiszen nagyobb beavatkozást jelent.

Mivel metsszünk?

A szakszerű metszést megfelelő eszközök nélkül nem tudjuk elvégezni, úgy is mondhatnánk, hogy a metszés alfája és ómegája a jó metszőolló. A vékony ágakhoz csakis metszőollót használjunk. Az Énkertem.hu webáruházban a balkezesekre is gondoltunk, már kifejezetten a részükre kialakított metszőolló is megtalálható a kínálatunkban.

A vastagabb ágakhoz – 3 centiméternél vastagabb ágakról beszélünk – viszont már ágvágót használjunk. Az ekkora ágak esetében a metszőollók ugyanis már kevésnek bizonyulnak, és roncsolás nélkül nem tudunk dolgozni.

Metszés lépésről lépésre

Metszés előtt mérjük fel a fát: van-e rajta sérülés, látunk-e betegségre utaló jeleket, valamint állapítsuk meg, hogy melyik 3-4 ág a vázág. Ezután megkezdhetjük a vesszők visszavágását. Mindig a gyengébbekkel kezdjünk, és igyekezzünk úgy alakítani a metszést, hogy majd minél több fény tudjon bejutni a lombkoronába. Az alapszabály az, hogy az almatermésűek esetében a vessző egyharmadát, míg a csonthéjasoknál nyugodtan a kétharmadát is visszavághatjuk. Arra azonban ügyeljünk, hogy a metszés végén a nagyobb sebeket kezeljük le sebkezelővel, hogy a fa gyorsabban tudjon regenerálódni.

Az Énkertem.hu webshopban IDE kattintva metszőollók széles kínálatából választhatsz.