A komposztálás reneszánszát éli, hiszen az egyik legjobb megoldás arra, hogy csökkentsük vele például az élelmiszerhulladékot és hasznos tápanyagot állítsunk elő kertünk számára. Nézzünk meg, hogy miként érdemes nekikezdeni ennek!
Mit jelent pontosan a komposztálás?
Egy olyan folyamatot, amikor a szerves hulladék és víz keverékéből a hasznos baktériumok lebontják a szerves anyagokat. A komposztálandó anyagokat általában felhalmozzuk, ezért időnként szükséges megforgatni, hogy a hasznos baktériumok újra kifejlődhessenek, tapasztalhatjuk, hogy a komposztálás során hő keletkezik, ez még jobban segíti a szerves anyagok lebomlását. A végeredmény egy földhöz hasonló keverék, ami nyomokban sem hasonlít az eredetileg komposztálóba helyezett anyagra, ellenben rengeteg tápanyagot tartalmaz.
Hogyan kezdjünk bele?
1. Az elhelyezés
Nézzük meg a kertben, hogy hol lenne az ideális a komposztáló elhelyezése, fontos, hogy ne vízvételi forrás mellett legyen, illetve ne olyan helyen, ahol megreked az esőzések után a víz. Érdemes tágasabb helyre telepíteni, ahol könnyen hozzáférhető minden oldalról, de a nap nem tűzi, az árnyékos hely lesz ideális.
2. A tároló
A komposztálónak két alapvető tulajdonsággal kell rendelkeznie: legyen fala és egy jól szellőző teteje, hiszen ezen át engedi ki a bomlás során keletkező hőt, de meg is óvja a nagyobb esőzésektől a benne lévő anyagokat.
Ez lehet egy raklapokból vagy kerti hulladékfából saját kezűleg elkészített keret, ha emellett döntünk, akkor figyeljünk arra is, hogy kicsit a föld szintje felett kezdődjön, hogy alulról is tudjon szellőzni.
A másik megoldás, ha a komposztálóedényt készen vásároljuk meg, műanyag komposztálók széles választéka áll rendelkezésünkre, hogy kiválasszuk a számunkra ideálisat. Előnye ezeknek a komposztálóknak, hogy könnyen mozgathatók és tisztíthatók, aljuk pedig egyszerűen nyitottá alakítható, így a hasznos rovarok és giliszták is bejuthatnak a komposztba, ezzel segítve a bomlás folyamatát.
3. Az összetevők
Amikor készen van a komposztálónk, akkor oda kell figyelnünk, hogy legyen benne zöld és barna hozzávaló, illetve nedvesség is – ez a “receptje” a tökéletes komposztanyagnak. A zöld hozzávaló adja a nitrogéntartalmat (pl. lenyírt fű, gazok), a barna összetevő adja a széntartalmat (pl. kis gallyak, szalma) – ezek aránya akkor tökéletes, ha kb. 50-50% mennyiségben van, rétegesen helyezzük egymásra őket.
Végül pedig figyelni kell a komposzt nedvességtartalmát, legyen mindig kicsit nedves, hiszen ha kiszárad, akkor nem fog lebomlani, ha pedig túl sok a víz, akkor inkább szagos rothadásnak indul. Nyáron figyeljünk oda, hogy legyen fedőréteg a komposzt tetején, ezzel is megóvhatjuk a kiszáradástól.
